- Nem is tudom - morzsolgatta a szavakat Reggeli Kornélia, és kérdően
kortyolt egyet kávéjából. - Szerinted? - Mindenképpen! - A Gém alig
észrevehetően bólintott, bóbitája parányit megrezdült. - Mindazonáltal…
Ezt már ismerte Kornélia, ez volt a Gém kedvenc szava. - Jó, hogy
eljöttél. - suttogta a bójáról, szürke lábait igazgatva a a rozsdás
felületen.- - Nohátakkor...a legjobbakat... s azzal teljes figyelmét
ismét a vízfelszín kötötte le. - Kornélia kihörpintette az utolsó
kortyot barna papírpoharából. - Itt a tavasz! - mosolygott biztatóan,
mintha félt volna korábban attól, hogy ez sosem következik be, s
megindult a buszmegálló felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése