A korallszirti mozaikfarkú patkány ember okozta klímaváltozás kapcsán történő kipusztulásán búslakodó költő nem lát kiutat, avagy: Fog nektek még hiányozni az a kis mozaikfarok!

Korallszirti kicsi patkány,
nem látjuk mozaikfarkad,
fénykép van csupán, meg szabvány:
hogyan néztél ki, s nem sarkad

szirt se, mindent elborított
a sós víz, csak nyelted, nyelted,
lassú árvíz elpusztított,
kis kuckódat csak nem lelted.

Sokan lesznek, akik mondják:
-Kell ilyen mozaikfarkú?
Nem róla szólnak a normák,
ember kell csak, széles markú,

s haszonállat, segítőkész!
Nem ilyen szirten ejtőző,
elvesztéséért ne balhézz!
Merre van a kávéfőző? -

Buta ember! E kis állat
most elment és nem jön vissza,
igaz! Fordíts neki hátat,
vizedet ő már nem issza,

de ha lecsukod a szemed,
patkányunkat tisztán látod
álmodban. Érted helyzeted?
Elöl megy a patkány, vágod,

utána te, aztán semmi.
Igazgasd csak a frizurád,
későn ébredsz, nincs mit tenni,
korallszirt az egész világ.

(A vers medvém kérésére íródott. Patkánykép az internetröl)