Hibernálás

 Álmos már a medve, szállna

Álmok szárnyán, hibernálna,

Álmaiban szeder, málna

Medvevacsorává válna.

Ahogy alszik, meg nem állna

Szendergésében, csinálna

Mézes lazacot, találna

Hozzá epret, s marinálna.

(Saját fotó google medvével)

A gyapjas rinocérosz

Nézzétek a gyapjas rinocéroszt!

Amije csak van, ő mindent szétoszt

Barátai között, nagy a szíve.

Ha meg kanyarodik, annak íve

Jó széles, mert tudjuk, hogy a rínó

Középen nem hajlik. Ez kirívó,

Más állat a testét elfordítja.

Gyapjasunk próbálta, nem bírta.

Viszont igazából mindegy, egál:

Mikor fordul, mindenki félreáll.

Arra megy a gyapjas rinocérosz,

Amerre csak akar. Aki céloz

Fegyverével, hogy őt eltalálja,

Nem fogja. És leesik az álla.

( Kép a netről)

Bánatos medve

 A medve titokzatos állat.

Mindig elvarr minden szálat.

Hogyha szívét tépi bánat,

Felkeresi a vén fákat.

Tövükbe a medvénk fekszik,

Várja, múljon, mi nem tetszik.

Ilyenkor elfogad mézet,

Ez köztudott, régi nézet.

Tegye le a bödönt közel:

Medvehitet, kedvet növel!

(Saját kép)

Medve-tár

 Hemzseg most a medve már,

Minden erdő medve-tár:

Tele van medvével, bár

Az állat nem önre vár. 

Hagyja, és ne nézegesse, 

Inkább csak a neten lesse.

Legjobban a medvenyár

Ember nélkül telik. Kár.

Járjon máshol, ott nincs sár!

Ím, az erdőn medvezár.

(Saját kép)

Közmondásos állatok találkozója

 Szerteszéjjel mászkáltak

A mindenféle állatok

Egy délután az erdőben,

De csaltak a látszatok.

A tisztásra tartottak ők

Mindahányan voltak ott,

Fontos téma merült fel -

Otthagytak csapot, papot.

"Közmondásos állat, figyelj!

Találkozót hirdetünk,

Gyere, és csak arra ügyelj, 

Időben ott légy velünk."

Emígy szólott a hirdetmény,

Szaladt a sánta kutya,

S - egyre izgibb a cselekmény-:

Hat-hét vak tyúk. Nem duma!

Siettek, káráltak, aztán

Éhes disznó röfögött,

Megérkezett karón varjú.

Alvó oroszlán döcögött,

Ment a zsákbamacska után,

Várta őket közös ló, 

medve zárta ezt a sort, hisz

Bőrére nem iható

Semmi sem. Majd odaértek,

Leültek, mind odafértek.

Arra ment egy gém, s így hörgött:

Hívjátok meg early birdöt!

(Own pic)

Joys of catkeeping

 Joys of catkeeping

 Let us suppose, you have a cat.

You might have one, or two, a set.

Now think about your days with them...

...You're happy, sleep in REM,

Their purr sure often makes you smile,

More than that of a crocodile.

The crocs are often hard to heave

Into the bed, destroy your sleeve,

They're complicated well to feed,

Then, you will not know what to read

To them until they'll sweetly sleep.

I suggest you a good cat to keep. 

(Own pic)

 

Aranyeste

 Este van, este van, fekete eperfa...

Éji bogár nincs, mert télen mind elhalna.

Annak koppanását sarkam az utcakőn

Helyettesíti most, temetőn, szeretőn

Jár az agyam, sehol lomha földi béka

Szanaszét nem görög, csak árnyak játéka.

Ablakban egy cica, hosszan elnyúlt testtel-

Mit kezdjen a magamfajta ilyen esttel?

/Tegnapi kép/

A hónap fürje

 Én vagyok a hónap fürje!

Ön, hogy bánatát legyűrje,

Hívjon egy pár fürjet csűrje

Fölé, s éneküket tűrje

Naphosszat. Ha fürje szűrje

Nem lesz kitéve, ott marad.

(Fürjkép a netről)

Nem akar majd más madarat.

The cheetah's walking. Dry leaves answer

to its feet, but they don't cry.

Preys are hiding, fear the dancer

of the prairies. Cranes fly by.

The cheetah stops. And now, it's running.

Runs as if there was no weight,

nor absolutely nothing. Stunning?

Is it god? The truth? The fate?

The prey has no time. No films passing

in front of its sleepy eyes.

Days have gone without the cheetah

finding food. And now the skies

Open as they see it eating,

devoring what the day has brought:

contentedness and joy are meeting

in our cheetah's heart and thought.

I think: Yes! Now! The perfect time,

So it seems, just t' have a word:

we can ask it: would you rhyme?

If yes, what rhyme is your preferred

one? And slowly speaks the cheetah:

I love apples...Manzanita?

Szellemmedvevers

Él egy állat Kanadában,
Sőt, sehol máshol nem él.
Esőerdő árnyékában
Lazacot enni remél.

A világon nem találhatsz
Ilyet, hiába keresed:
Csak British Columbiában
Fedezhetsz fel egy keveset.

Igen, ő az. Szellemmedve.
"Spirit Bear", mondja a nép,
Angolul mondja, s rímbe szedve,
Mert magyarul nem beszél.

Aki látja, nem felejti,
Pakkját kezéből kiejti,
Arcába tolul a vére:
Medvelátvány az ő bére.

Hihetetlen, drappos szőre
Pompázatos. Egyelőre
Többszáz árnyalatot láttak,
Kik medvénkkel szemben álltak.

Néhány példány halkan dörmög,
De a legtöbb csak úgy néz
S olyat is láttak, ki hörgött,
Főleg, hogyha nem volt méz.

Azt vallják az ottaniak,
Különleges szellem ő,
S a teremtő Varjú küldte,
Az egekből lejövő.

Védik, óvják e medvéket
Mind az összes őslakos.
Ki lát medve-ellenséget,
Addig üti, míg lapos

Nem lesz, s mérgesen ingatja
Fejét: Medvét bántani
Nem szabad! Senki se hagyja,
Nem fogja megbocsátani!

Így a szellemmedve boldog,
Él vidáman lazacon,
Fakérgeken, szedren, vízen,
S az erdőben medvenyom

Tanúskodik a mohában
Erről, levélen, oduban
S ezen tudat birtokában
- egyértelmű párhuzam -,

Ameddig a szellemmedve él:
Csak addig, emberek,
Éltek ti is. Medve beszél,
Világ hallgat. Egyre megy.

MEHEMED ÉS A LEMMING!
Van Mehemedünk, a török.
Egyszer csak látja, hogy zörög
A haraszt. Arra tekintget,
S mit lát? Egy kicsi lemminget.

Néz Mehemed: De mért csak egy?
Nem az van, hogy  jó nagy tömeg
Lemming jön, és mind egyszerre
Veti magát le a mélybe?

És felnéz reá a lemming:
- Az lenne ám  nagy happening!
De nm úgy van, mint gondolod,
Ez bíz' komplikáltabb dolog! -

Mondja, s a Mehemed legyint.
_ Így van? Nincs így? - Hát, a lemming
Újból szól: - Én elmondhatom...
Épp nincs dolgom ma, szombaton.

 - A lemming nem a tömeget,
A magányt szereti. Lehet,
Hogy nagyon kevesen tudják.
Most majd viszont megtanulják,

Hogy úgy kábé négyévente
Egy-egy vörös naplemente
Ösztönzőleg hat őrájuk,
S csókra nyílik kicsi szájuk.

Rettentőn elszaporodnak,
 -kellemetlen ez, sokuknak -,
S mivel nincs így elég étel,
A sok lemming mind lelécel.

Együtt mennek, ezren, százan,
Szaladnak, igen nagy számban,
S ha eléjük folyó, tenger,
Kerül, azt hinné az ember,

Hogy megállnak. De nem igaz:
Továbbmennek: sovány vigasz,
Hogy úszni nagyon jól tudnak:
A nagy víznek nekifutnak.

Ám a lemming nem nagy állat,
Úszik, úszik, majd elfárad.
S van olyan is, ki ottmarad.
Láttam én már borzalmakat!

De mindenképp leszögezem:
A lemmingnek fő lételem
A kaja, és ha már nincsen,
Odébb megyünk. Ez nincs ingyen.

Egy megdöglik, más túléli.
Az utóbbi elmeséli.

Izgalombevitel hiábavaló kísérlete amúgy teljesen hétköznapi versbe I.

Befordultam a konyhába,
-a közelben voltam -,
borsófőzeléket enni,
élve avagy holtan.

Éhes voltam, azért mondom,
S mert már nagyon kellett,
ott is volt a jó főzelék,
a gáztűzhely mellett.

Hogyan vigyek most izgalmat
mindennapi tettbe?
Védekezzen a főzelék?
Vagy jöjjön egy medve?

Inkább legyen unalmas, így
döntöttem, s az állat
mellém ült a hideg kőre,
S kinyaltuk a tálat.