Ördöghal

 Ördöghal

A tengerben, 

Jaj, iszonyat

Mélyen láthatsz

Ördöghalat.

Ott lapul az 

Éj-árokban,

Foga csattan, 

Zsákmány roppan.

Titokzatos, 

Félénk állat,

A kutatók 

Feje fájhat.

Jó keveset 

Tudni róla, 

Ritkán akad

A hálóba.

Nem bírja a

Nap sütését,

Fényt, ha árad,

S melegségét.

Tengerfenék

A mindene,

Színeket nem

Látja szeme.

Minap viszont

Ilyen példány

Merült fel, és

Így hát méltán

Horkant mind a

Tudós-sereg,

Némelyük sír,

Némely nevet.

Nem tudják, hogy

Ugyan minek

Jött fel halunk,

S hová siet.

Segítek a

Szakembernek,

Rájöttem. Ha

Meg is vernek,

Kimondom, ha

Elrettent is:

Elég sötét

Van már fent is.

Ördöghalkép a netről